Leírás
A San Nicola-templom Pisa szívében áll, a Santa Maria utcában, a Palazzo Realétól karnyújtásnyira. Román stílusú templom berakásos homlokzattal és nyolcszögletű harangtoronnyal, amely a Pisai ferde torony után a város legkülönlegesebb harangtornya.
A harangtorony nyolcszögletű hasáb, vak árkádokkal, rombuszokkal és egy hatszögletű harangházzal, amelyet kis ívekből álló galéria övez. Enyhén dől, és sokszínű: világos verrucano, sötét livornói kő, fehér márvány és elbai gránit.
Az igazi meglepetés a belsejében rejlő csigalépcső. A Pisai ferde toronyban lévővel ellentétben nem két fal közé zárt: szabadon kanyarog egy kis ívekből és oszlopocskákból álló galérián. Vasari mintaként említette az orvietói Szent Patrik-kúthoz.
Ki tervezte? Vasari Nicola Pisanónak tulajdonította, de a hozzárendelés bizonytalan. Egyesek szerint a harangtorony 1170-ből származik, és Diotisalvi műve, mások 1230 és 1250 közé teszik.
A homlokzat pisai román stílusú, lizénákkal, vak ívekkel, rombuszokkal és 12. századi berakásokkal. Egy tanulmány szerint az egyik lunettában a berakás körei a Fibonacci-sorozatot követik: állítólag a pisai egyetem kőzettan professzora vette észre.
Bent, a 17. században megújított templomban 14–15. századi festmények és szobrok találhatók: Francesco Traini Madonna a gyermekkel című műve, a Szent Miklós megmenti Pisát a pestistől című tábla, Giovanni Pisano feszülete és Nino Pisano Madonnája. Egy nagy, háromkezes orgona is van.
A templomot 1097-től említik, a kolostorral együtt. Az ágostonosok a 13. század végétől 1313-ig bővítették. Egy boltívekre épített fedett folyosó ma is átível az utca felett a Palazzo delle Vedoléig.
Ott a Medici-család néhány nőtagja élt. Ennek a folyosónak köszönhetően úgy járhattak misére, hogy nem kellett az utcára lépniük.
A harangtorony nyolcszögletű hasáb, vak árkádokkal, rombuszokkal és egy hatszögletű harangházzal, amelyet kis ívekből álló galéria övez. Enyhén dől, és sokszínű: világos verrucano, sötét livornói kő, fehér márvány és elbai gránit.
Az igazi meglepetés a belsejében rejlő csigalépcső. A Pisai ferde toronyban lévővel ellentétben nem két fal közé zárt: szabadon kanyarog egy kis ívekből és oszlopocskákból álló galérián. Vasari mintaként említette az orvietói Szent Patrik-kúthoz.
Ki tervezte? Vasari Nicola Pisanónak tulajdonította, de a hozzárendelés bizonytalan. Egyesek szerint a harangtorony 1170-ből származik, és Diotisalvi műve, mások 1230 és 1250 közé teszik.
A homlokzat pisai román stílusú, lizénákkal, vak ívekkel, rombuszokkal és 12. századi berakásokkal. Egy tanulmány szerint az egyik lunettában a berakás körei a Fibonacci-sorozatot követik: állítólag a pisai egyetem kőzettan professzora vette észre.
Bent, a 17. században megújított templomban 14–15. századi festmények és szobrok találhatók: Francesco Traini Madonna a gyermekkel című műve, a Szent Miklós megmenti Pisát a pestistől című tábla, Giovanni Pisano feszülete és Nino Pisano Madonnája. Egy nagy, háromkezes orgona is van.
A templomot 1097-től említik, a kolostorral együtt. Az ágostonosok a 13. század végétől 1313-ig bővítették. Egy boltívekre épített fedett folyosó ma is átível az utca felett a Palazzo delle Vedoléig.
Ott a Medici-család néhány nőtagja élt. Ennek a folyosónak köszönhetően úgy járhattak misére, hogy nem kellett az utcára lépniük.