Leírás
A Szent Krisztina-templom a pisai Lungarno Gambacorti mentén áll. Kívülről visszafogott, terrakotta színű, 19. századi homlokzat fogadja a látogatót, de itt kapta Sienai Szent Katalin 1375. április 1-jén a stigmákat.
Bent egyetlen hajó nyílik, fa mennyezettel. A főoltártól jobbra függ Domenico Passignano a 17. század elején festett vászna, a Szent Katalin a stigmákat kapja, amely ritka látképet mutat a korabeli Arno-partról. Hátul megmaradt a román kori apszis, féloszlopokon nyugvó, párosával álló vakívekkel.
A történet szerint, miközben Katalin a feszület előtt imádkozott, abból öt sugár indult a keze, a lába és a szíve felé. Ezt a feszületet 1565-ben Sienába vitték: itt egy 19. századi másolata maradt, a kapu felett pedig latin felirat idézi fel az eseményt.
1854-ben, amikor kiszélesítették a rakpartot, azt javasolták, hogy bontsák le, mert ferdén állt az új paloták mellett. Úgy menekült meg, hogy a folyó felőli Canonicát előkelő palotává alakították át.
Bent egyetlen hajó nyílik, fa mennyezettel. A főoltártól jobbra függ Domenico Passignano a 17. század elején festett vászna, a Szent Katalin a stigmákat kapja, amely ritka látképet mutat a korabeli Arno-partról. Hátul megmaradt a román kori apszis, féloszlopokon nyugvó, párosával álló vakívekkel.
A történet szerint, miközben Katalin a feszület előtt imádkozott, abból öt sugár indult a keze, a lába és a szíve felé. Ezt a feszületet 1565-ben Sienába vitték: itt egy 19. századi másolata maradt, a kapu felett pedig latin felirat idézi fel az eseményt.
1854-ben, amikor kiszélesítették a rakpartot, azt javasolták, hogy bontsák le, mert ferdén állt az új paloták mellett. Úgy menekült meg, hogy a folyó felőli Canonicát előkelő palotává alakították át.