Leírás
A Pisai Egyetem a 13. századra nyúlik vissza, ám akkoriban még nem volt állandó székhelye. Alapításának hivatalos dátuma 1343. szeptember 14., amikor VI. Kelemen pápa bullája elismerte a létezését.
Miután a firenzei hódítás 1406-ban megszakította a működését, Lorenzo il Magnifico újraindította az egyetemi oktatást, és a 14. századi új gabonatér (piazza nuova del grano) környékére összpontosította az egyetem székhelyét. A gabonatér emiatt a mai Piazza delle Vettovaglie helyére költözött. A La Sapienza egyetemi székhellyé alapításának okirata ezért 1472-ből származik, a komplexum felújítási munkálatai azonban csak 1493-ban kezdődtek, és I. Cosimo akaratából 1543-ban fejeződtek be: ekkor épült meg a reneszánsz ízlésű, homokkő oszlopos, árkádos kolostorudvar.
A bejárati folyosón néhány középkori címer látható, majd a loggiás oszlopcsarnokkal körülvett udvarra lépsz be. Itt áll Gigi Supino 1921-es bronz emlékműve, amely a Curtatone és Montanara melletti risorgimentóbeli csata elesettjeire emlékezik; ebben a csatában a Pisai Egyetem diákjai és tanárai is részt vettek. Az árkádok alatt a pisai egyetem professzorainak feliratai és mellszobrai találhatók, valamint innen nyílik az Aula Magna Storica, amelyben P. E. Demi 1839-ben faragott Galileo Galilei-szobra áll.
A felső loggiáról az 1923-ban készült Aula Magna Nuovába és az Egyetemi Könyvtárba (Biblioteca Universitaria) lehet följutni. A könyvtár kötetekben és folyóiratokban gazdag, több mint száz ősnyomtatványt, kéziratot és levelet őriz; az utóbbiak között van egy Galileo Galilei-levél is a testek szabadesésről. A komplexum többi részében jelenleg a Pisai Egyetem jogi karának székhelye működik. A reneszánsz stílust utánzó homlokzat viszont 1907 és 1911 között készült V. Pilotti tervei alapján.
Miután a firenzei hódítás 1406-ban megszakította a működését, Lorenzo il Magnifico újraindította az egyetemi oktatást, és a 14. századi új gabonatér (piazza nuova del grano) környékére összpontosította az egyetem székhelyét. A gabonatér emiatt a mai Piazza delle Vettovaglie helyére költözött. A La Sapienza egyetemi székhellyé alapításának okirata ezért 1472-ből származik, a komplexum felújítási munkálatai azonban csak 1493-ban kezdődtek, és I. Cosimo akaratából 1543-ban fejeződtek be: ekkor épült meg a reneszánsz ízlésű, homokkő oszlopos, árkádos kolostorudvar.
A bejárati folyosón néhány középkori címer látható, majd a loggiás oszlopcsarnokkal körülvett udvarra lépsz be. Itt áll Gigi Supino 1921-es bronz emlékműve, amely a Curtatone és Montanara melletti risorgimentóbeli csata elesettjeire emlékezik; ebben a csatában a Pisai Egyetem diákjai és tanárai is részt vettek. Az árkádok alatt a pisai egyetem professzorainak feliratai és mellszobrai találhatók, valamint innen nyílik az Aula Magna Storica, amelyben P. E. Demi 1839-ben faragott Galileo Galilei-szobra áll.
A felső loggiáról az 1923-ban készült Aula Magna Nuovába és az Egyetemi Könyvtárba (Biblioteca Universitaria) lehet följutni. A könyvtár kötetekben és folyóiratokban gazdag, több mint száz ősnyomtatványt, kéziratot és levelet őriz; az utóbbiak között van egy Galileo Galilei-levél is a testek szabadesésről. A komplexum többi részében jelenleg a Pisai Egyetem jogi karának székhelye működik. A reneszánsz stílust utánzó homlokzat viszont 1907 és 1911 között készült V. Pilotti tervei alapján.