Leírás
A Királyi palota nemzeti múzeuma abban a palotában kapott helyet, amelyet a Medici család építtetett a pisai Lungarno Pacinotti mentén. Odabent az itt lakó családok portréit, bútorait, faliszőnyegeit és páncéljait találod: inkább az udvari életbe nyersz betekintést, mint egy műgyűjteménybe.
A palotát Bernardo Buontalenti tervezte 1583-ban I. Ferenc de' Medici számára, és beépítette a 11–12. századi középkori házakat és tornyokat is. Az egyik oldalán ma is látszik a Gaetani-torony, amelyet Verga d'Oro vagy del Cantone toronynak neveznek; az udvaron egy íves kapuzat, kis ablakok és egy történetes díszítésű oszlopfőkkel ékesített loggia maradt meg.
A termekben mediciek és lotaringiaiak portréit találod, köztük Bronzino és Tempesti műveit, valamint három dinasztia, a Medici, a Lotaringiai és a Savoyai család faliszőnyegeit és bútorait. Ne hagyd ki a Gioco del Ponte régi páncéljait sem: ez az a küzdelem, amely évente kettéosztja a várost a Ponte di Mezzón.
A múzeumban őrzik a Ceci-hagyatékot is: 16–18. századi flamand és olasz festményeket, antik bútorokat, olasz és angol kerámiákat, egy gipszmásolat-gyűjteményt, valamint Italo Griselli, a 20. század eleji portrészobrász festményeit.
A hagyomány szerint e palota egyik tornyából mutatta meg Galilei a csillagos eget a nagyhercegeknek a távcsövével: a Vergadoro nevű középkori tornyot az építkezés során megkímélték. Ez csak hagyomány, de jól érzékelteti a hely hangulatát.
A Medici-udvar főleg télen gyűlt itt össze, a vendégek között volt Galilei és a tudós Francesco Redi is, aki itt halt meg 1697. március 1-jén.
A Medicik után a Lotaringiaiak, majd a Savoyaiak jöttek, akik a „Reale” nevet adták neki. 1919-ben a palota az állam tulajdonába került, 1989 óta pedig a múzeumnak ad otthont, amely időszaki kiállításokat is rendez. I. Ferenc a San Matteo temploma és kolostora melletti régi Medici-palota helyére építtette.
A palotát Bernardo Buontalenti tervezte 1583-ban I. Ferenc de' Medici számára, és beépítette a 11–12. századi középkori házakat és tornyokat is. Az egyik oldalán ma is látszik a Gaetani-torony, amelyet Verga d'Oro vagy del Cantone toronynak neveznek; az udvaron egy íves kapuzat, kis ablakok és egy történetes díszítésű oszlopfőkkel ékesített loggia maradt meg.
A termekben mediciek és lotaringiaiak portréit találod, köztük Bronzino és Tempesti műveit, valamint három dinasztia, a Medici, a Lotaringiai és a Savoyai család faliszőnyegeit és bútorait. Ne hagyd ki a Gioco del Ponte régi páncéljait sem: ez az a küzdelem, amely évente kettéosztja a várost a Ponte di Mezzón.
A múzeumban őrzik a Ceci-hagyatékot is: 16–18. századi flamand és olasz festményeket, antik bútorokat, olasz és angol kerámiákat, egy gipszmásolat-gyűjteményt, valamint Italo Griselli, a 20. század eleji portrészobrász festményeit.
A hagyomány szerint e palota egyik tornyából mutatta meg Galilei a csillagos eget a nagyhercegeknek a távcsövével: a Vergadoro nevű középkori tornyot az építkezés során megkímélték. Ez csak hagyomány, de jól érzékelteti a hely hangulatát.
A Medici-udvar főleg télen gyűlt itt össze, a vendégek között volt Galilei és a tudós Francesco Redi is, aki itt halt meg 1697. március 1-jén.
A Medicik után a Lotaringiaiak, majd a Savoyaiak jöttek, akik a „Reale” nevet adták neki. 1919-ben a palota az állam tulajdonába került, 1989 óta pedig a múzeumnak ad otthont, amely időszaki kiállításokat is rendez. I. Ferenc a San Matteo temploma és kolostora melletti régi Medici-palota helyére építtette.