Leírás
Az Orto Botanico di Pisa az egyetem kertje, az egyetemi múzeumi rendszer része, mindössze karnyújtásnyira a Piazza dei Miracolitól: nagyjából három hektárnyi virágágyás, évszázados fák, üvegházak és egy múzeum várja itt a zöldben megpihenni vágyó látogatót a műemlékek forgatagában. 1543-ban alapították, és az alapítás dátuma szerint a világ legrégebbi egyetemi botanikus kertje.
Vagy majdnem: Padova vitatja az elsőséget, mert a pisai kert kétszer is költözött. Alapítója Luca Ghini orvos és botanikus volt, I. Cosimo pénzéből, az Arsenale közelében hozta létre. Aztán az Arsenale terjeszkedni kezdett, a kert pedig odébb költözött.
1591-ben érkezett meg végül ide, a Piazza del Duomo közelében fekvő telekre, amelyet I. Ferdinando nagyherceg vásárolt. Itt, egy mára eltűnt libanoni cédrus alatt tartották 1839-ben az olasz tudósok első kongresszusát.
A kert különböző részekre oszlik. Az Orto del Cedro részben áll az 1787-ben ültetett hatalmas ginkgo, a kert legnagyobb fája, melynek törzskerülete négy méter, és egy ugyanabból az évből származó magnólia. Az Orto del Mirto gyógynövényeket rejt, köztük mérgezőket is, például bürököt és nadragulyát.
A Scuola Botanica a történelmi mag: mintegy 400 faj rendszertani sorrendben, valamint 150 zsályafajta gyűjteménye. Négy üvegház is van: trópusi, pozsgás, viktóriás és banánház. Az Orto Nuovóban egy 1872-es kámforfa több mint 25 méter magas.
A kagylós házikó, amelynek homlokzatát 1752-ben teljesen kagylókkal díszítették, a 2017-ben megnyílt Botanikai Múzeumnak ad otthont. Itt gipszből és viaszból készült gombamodelleket láthatsz, valamint a kert növényeinek 1723-ban nyomtatott katalógusát. A herbárium több mint 300 000 példányt őriz.
Érdekesség: a 16. században a növényeket a négy elemre utalva rendezték el: a négyzet a földet, a kör az eget, a háromszög a tüzet, a medencék pedig a vizet jelképezték.
Vagy majdnem: Padova vitatja az elsőséget, mert a pisai kert kétszer is költözött. Alapítója Luca Ghini orvos és botanikus volt, I. Cosimo pénzéből, az Arsenale közelében hozta létre. Aztán az Arsenale terjeszkedni kezdett, a kert pedig odébb költözött.
1591-ben érkezett meg végül ide, a Piazza del Duomo közelében fekvő telekre, amelyet I. Ferdinando nagyherceg vásárolt. Itt, egy mára eltűnt libanoni cédrus alatt tartották 1839-ben az olasz tudósok első kongresszusát.
A kert különböző részekre oszlik. Az Orto del Cedro részben áll az 1787-ben ültetett hatalmas ginkgo, a kert legnagyobb fája, melynek törzskerülete négy méter, és egy ugyanabból az évből származó magnólia. Az Orto del Mirto gyógynövényeket rejt, köztük mérgezőket is, például bürököt és nadragulyát.
A Scuola Botanica a történelmi mag: mintegy 400 faj rendszertani sorrendben, valamint 150 zsályafajta gyűjteménye. Négy üvegház is van: trópusi, pozsgás, viktóriás és banánház. Az Orto Nuovóban egy 1872-es kámforfa több mint 25 méter magas.
A kagylós házikó, amelynek homlokzatát 1752-ben teljesen kagylókkal díszítették, a 2017-ben megnyílt Botanikai Múzeumnak ad otthont. Itt gipszből és viaszból készült gombamodelleket láthatsz, valamint a kert növényeinek 1723-ban nyomtatott katalógusát. A herbárium több mint 300 000 példányt őriz.
Érdekesség: a 16. században a növényeket a négy elemre utalva rendezték el: a négyzet a földet, a kör az eget, a háromszög a tüzet, a medencék pedig a vizet jelképezték.