Leírás
A Vitelli-palota, akárcsak az Arno partján álló számos más palota, több középkori toronyház egybeépítésének és részleges lebontásának eredménye. A toronyházakat a 11. századtól kezdték építeni.
Az épületek eleinte csak kőből, majd a 13. századtól kőből és téglából épültek. Magasra nyúltak az Arno mentén, és a pisai kereskedő arisztokrácia lakóhelyei voltak. IV. Henrik császár már 1081-ben engedélyezte a pisaiaknak, hogy ezen a környéken akár 36 braccia (21 méter) magas lakótornyokat emeljenek, de rendelete valószínűleg csak egy már régóta bevett gyakorlatot szentesített a folyóparti sétányok mentén.
A palota felújítása során végzett régészeti feltárások legalább hat középkori toronyház maradványait hozták felszínre. Néhányuk részben még ma is látható a palota belső udvarán, akárcsak egy kút és további melléképületek maradványai.
Az épületegyüttes jelenleg a Pisai Egyetem adminisztratív irodáinak ad otthont, emellett rendszeresen kulturális kiállításokat és tárlatokat is rendeznek benne.
Az épületek eleinte csak kőből, majd a 13. századtól kőből és téglából épültek. Magasra nyúltak az Arno mentén, és a pisai kereskedő arisztokrácia lakóhelyei voltak. IV. Henrik császár már 1081-ben engedélyezte a pisaiaknak, hogy ezen a környéken akár 36 braccia (21 méter) magas lakótornyokat emeljenek, de rendelete valószínűleg csak egy már régóta bevett gyakorlatot szentesített a folyóparti sétányok mentén.
A palota felújítása során végzett régészeti feltárások legalább hat középkori toronyház maradványait hozták felszínre. Néhányuk részben még ma is látható a palota belső udvarán, akárcsak egy kút és további melléképületek maradványai.
Az épületegyüttes jelenleg a Pisai Egyetem adminisztratív irodáinak ad otthont, emellett rendszeresen kulturális kiállításokat és tárlatokat is rendeznek benne.