Leírás
A Dante tér (Piazza Dante) Pisa egyetemista diákjainak nappalija: tágas tér-kert a középkori Santa Maria negyedben, gyepekkel, pálmákkal, padokkal és kávézókkal, az egyetem épületei között. Nappal tele van élettel, estére újra elcsendesedik.
Délen áll a Palazzo della Sapienza, az egyetem történelmi székhelye, amelynek építését 1486-ban Lorenzo de' Medici kezdte meg, és 1543-ban I. Cosimo fejezte be. Itt működik a jogi kar, és 1823 óta itt található az Egyetemi Könyvtár is. A mai homlokzat az 1930-as évekből származik.
Vele szemben áll a Cassa di Risparmio palotája, amelyhez magát a teret is tervezték. A nyugati oldalon nyílik az átjáró a Teatro Rossi felé, amely egykor a Regio nevet viselte, valamint a Piazza Carrara felé.
A két virágágyásban különféle fák nőnek, szinte egy kis erdő a Sapienza előtt. A Cassa di Risparmio előtt az 1920-as években ültetett pálmák tűnnek ki, valamint egy nagy fügekaktusz, amelyet 1999-ben egy engedély nélküli kertész ültetett oda titokban.
A legtöbb középkori térrel ellentétben ez nem magától alakult ki: a 20. század elején városrendezési terv nyomán jött létre, amelynek során egy egész negyedet lebontottak. Az eltűnt épületek közé tartozott a Sant'Isidoro-templom is, amelyet 1030-tól említenek az források, és a 16. század végén kápolnává fokoztak le.
Még korábban, a 14. században itt volt a gabonatér (piazza del Grano), árkádokkal és műhelyekkel. Amikor Lorenzo de' Medici az egyetemet erre a területre költöztette, a gabonakereskedelem átkerült a Piazza dei Porcira, a mai Piazza delle Vettovagliére.
A gyep alatt maradt valami a múltból. Az 1991-es ásatások során előkerült a Sant'Isidoro-templom falainak egy része, valamint a 11–12. századi házak alapjai egy olyan utcán, amely ott húzódott, ahol ma a Via Paoli halad.
A mai kialakítás az 1990-es évekből származik, a Landucci-Bortolozzi iroda tervei alapján: gyepes virágágyások, márvány utcabútorok, újrahasznosított régi burkolat.
Délen áll a Palazzo della Sapienza, az egyetem történelmi székhelye, amelynek építését 1486-ban Lorenzo de' Medici kezdte meg, és 1543-ban I. Cosimo fejezte be. Itt működik a jogi kar, és 1823 óta itt található az Egyetemi Könyvtár is. A mai homlokzat az 1930-as évekből származik.
Vele szemben áll a Cassa di Risparmio palotája, amelyhez magát a teret is tervezték. A nyugati oldalon nyílik az átjáró a Teatro Rossi felé, amely egykor a Regio nevet viselte, valamint a Piazza Carrara felé.
A két virágágyásban különféle fák nőnek, szinte egy kis erdő a Sapienza előtt. A Cassa di Risparmio előtt az 1920-as években ültetett pálmák tűnnek ki, valamint egy nagy fügekaktusz, amelyet 1999-ben egy engedély nélküli kertész ültetett oda titokban.
A legtöbb középkori térrel ellentétben ez nem magától alakult ki: a 20. század elején városrendezési terv nyomán jött létre, amelynek során egy egész negyedet lebontottak. Az eltűnt épületek közé tartozott a Sant'Isidoro-templom is, amelyet 1030-tól említenek az források, és a 16. század végén kápolnává fokoztak le.
Még korábban, a 14. században itt volt a gabonatér (piazza del Grano), árkádokkal és műhelyekkel. Amikor Lorenzo de' Medici az egyetemet erre a területre költöztette, a gabonakereskedelem átkerült a Piazza dei Porcira, a mai Piazza delle Vettovagliére.
A gyep alatt maradt valami a múltból. Az 1991-es ásatások során előkerült a Sant'Isidoro-templom falainak egy része, valamint a 11–12. századi házak alapjai egy olyan utcán, amely ott húzódott, ahol ma a Via Paoli halad.
A mai kialakítás az 1990-es évekből származik, a Landucci-Bortolozzi iroda tervei alapján: gyepes virágágyások, márvány utcabútorok, újrahasznosított régi burkolat.