A Chiesa di San Sisto in Cortevecchia Pisa egyik legrégebbi román stílusú temploma a történelmi belvárosban: 1087-ben, a tunéziai Mahdia elfoglalása után kezdték építeni, felszentelésére 1133-ban került sor. Kívülről puritán, belül viszont a...
A Santa Caterina d'Alessandria-templom (Chiesa di Santa Caterina) a pisai domonkosok nagy gótikus temploma, a történelmi belváros azonos nevű terén áll: fehér márvány homlokzata 1326-ra készült el, belsejében pedig a Pisano család alkotásai...
A Domus Galilaeana pisai kulturális alapítvány a Santa Maria utcában, amely a tudománytörténetnek és Galileo Galileinek szenteli figyelmét. Inkább nagy könyvtár tudósok levéltári hagyatékaival, mint múzeum: aki szereti a dokumentumokat, értékelni...
A Szent Domonkos-templom a pisai belváros szívében, a Corso Italián áll. Egyszerű, kő- és téglaburkolatú oromzatos homlokzatát a 14. század végén építtette Pietro Gambacorti a domonkos kolostor mellé, ahol a lánya, boldog Chiara élt.
A...
A templomot 1118 körül alapították a montecassinói bencés szerzetesek, akik 1270-ig, amikor perjelséggé vált, birtokolták. 1331-ben a domonkos apácákhoz került, akik 1336-ban a templom egy részét foglalták el, hogy ott végezzék...
A Szent Pál all'Orto-templom román stílusú templom Pisában, a San Francesco negyedben. 1950 óta nem tartanak benne istentiszteletet, helyette a Gipsoteca di Arte Antica és a Pisai Egyetem Antiquariuma működik benne: az ókori művészet gyűjteménye...
A Sant'Andrea Forisportam-templom Pisa belvárosának egyik román stílusú temploma. 1104 óta említik az források, később megszentelését visszavonták, 1986 óta pedig második életét éli Teatro Sant'Andrea néven: kilenc évszázados ívek és oszlopok...
A Szent Apollónia-templom egy kis templom Pisa belvárosában, a róla elnevezett utcában. Középkori eredetű, 1116 óta említik San Pietro néven, mai arculata viszont elegáns barokk: homlokzata enyhén homorú, rajta egy hatalmas ovális ablak...
A Szent Krisztina-templom a pisai Lungarno Gambacorti mentén áll. Kívülről visszafogott, terrakotta színű, 19. századi homlokzat fogadja a látogatót, de itt kapta Sienai Szent Katalin 1375. április 1-jén a stigmákat.
Bent egyetlen hajó...
A Scuola Superiore Sant'Anna Pisa két különleges jogállású egyetemi iskolájának egyike, a Normale „ikertestvére”. Az egykori Sant'Anna-bencés kolostorban működik a város központjában: kerengők, egy 18. századi kert és egy 17. századi kolostor...
A Cosimo I de' Medici szobra a pisai Lovagok terén áll, a Palazzo della Carovana előtt: Toscana első nagyhercege márványból, magas talapzaton állva, lábánál egy szökőkúttal.
A művet Pietro Francavilla alkotta; I. Ferdinánd 1596-ban...
A San Rocco-templom egy kicsi barokk templom Pisában, a Lovagok terén, amely hálaadásból született: néhány pisai család építtette újjá 1630 és 1634 között Cosimo Pugliani tervei alapján, egy pestisjárvány végének emlékére.
Belül a...
A Palazzo del Collegio Puteano a pisai Lovagok terén áll, a San Rocco-templom mellett. Festett homlokzatáról ismerhetsz rá, amelyet Giovanni Stefano Marucelli 1608–1609-ben készült allegorikus freskói díszítenek.
A freskók csak a felső...
A Sant'Agata-kápolna egy apró, nyeregtetős... pontosabban csúcsos tetejű, nyolcszög alaprajzú téglaépület Pisában, a Chiesa di San Paolo a Ripa d'Arno mellett. A város egyik legkülönlegesebb román stílusú építménye, amelyet a Keresztelőkápolnával...
A Madonna dei Galletti-templom egy kicsi barokk templom Pisában, a Lungarno Pacinotti mentén. Márvány homlokzatát Ignazio Pellegrini tervezte (1757), belsejében pedig faragott, aranyozott fa mennyezet látható.
A főoltáron a Madonna a...
A Logge di Banchi a pisai Piazza XX Settembre nagy oszlopsora a Ponte di Mezzo hídfőjénél: 1603 és 1605 között épült Bernardo Buontalenti tervei alapján, és a gyapjú- meg selyempiac működött benne.
A négyzet alaprajzú árkádsor tizenkét...
Pisa Palazzo Arcivescovile-je az érsekek rezidenciája a Piazza dell'Arcivescovadón, alig néhány lépésre a Piazza del Duomo keleti végétől: egyszerű, ünnepélyes homlokzatát egy nagy kapu uralja, amelyet két oszlop fog közre, s ezek tartják az első...
A Palazzo Medici Pisában, a Lungarno Mediceón áll, égetett agyagból épült, fogazott tornyával, valamint kettős és hármas osztású gótikus ablakaival. Teljesen középkorinak tűnik, ez a megjelenés azonban nagyrészt egy 1871-es neogótikus...
A Palazzo Gambacorti Pisa városházája a Lungarno Gambacortin, a Ponte di Mezzo déli feljáratánál: egy 14. századi gótikus palota világos és sötét sávokkal, elegáns kétosztatú ablakokkal, a folyóparti paloták egyik legismertebbike.
A fő...
A Cittadella Nuova (Új Fellegvár) bástyái közé zárva található a Giardino Scotto. A reneszánsz erődítmény az Arno déli partján áll Pisában, a Ponte della Vittoria és a Ponte della Fortezza között. A kert nyilvános, nyaranta pedig szabadtéri...
A középkori Tersana (darsena, azaz hajógyár) környéke a 13. század folyamán alakult ki hajóépítő területként, abban az időszakban, amikor a katonai győzelmek és a virágzó tengeri kereskedelem miatt a városnak megfelelő helyet kellett találnia a...
Ez egy összetett temetkezési emlékegyüttes, amelynek középpontjában egy harminc méter átmérőjű, nagy sírhalom (tumulus) áll. A halmot sztélékből álló gyűrű övezi, azon túl pedig egyszerűbb sírok helyezkedtek el: ezeket kisebb dóliumokban (nagy...
A Domus Mazziniana a Palazzo Nathan-Rosselliben található, abban az épületben, ahol Giuseppe Mazzini 1872-ben meghalt. Az épületet 1910. március 20-án nemzeti emlékművé nyilvánították, de Pisa 1943-as bombázása során teljesen elpusztult. Az...
A régi városi vágóhidak teljes területét a múlt század kilencvenes éveinek második felében újították fel. Ma itt működik a Számítástechnikai Eszközök Múzeuma (Museo degli Strumenti per il Calcolo), amely országos szinten is rangos központtá teszi...
A teret 1833-ban avatták fel. III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg akaratából Alessandro Gherardesca építész tervei alapján jött létre: a nagy, megközelítőleg téglalap alakú tér kialakításában a Restauráció új városrendezési és esztétikai elveit...
A Fossabandi helynév – ma már „Fossabanda” – egy vízelvezető csatornára vezethető vissza: ez a középkorban a várostól északkeletre, közvetlenül a város szélén elterülő mocsaras vidék vizét vezette le. Az 1034-ben már említett árok...
A Largo Parlascio kapuja és városfala 1157-ben épült, a középkori városfal építésének IV. szakaszában. A Porta Parlascio a város északkeleti részét jelölő, valószínűleg langobard eredetű helynévről kapta a nevét. A kapu egy tengelyben állt a...
A közeli Chiesa di San Nicola után elnevezett teret a lotaringiai átalakítások előtt is régtől fogva a „palla con il bracciolo” nevű labdajáték színtereként ismerték. A játékot sokan, szenvedélyesen és lelkesen követték, gyakran fából épített...
Hogy a livornói kikötőt az Arno folyó vízi útján hatékonyan összekössék Firenzével és a toszkán vidékkel, I. Cosimo de' Medici uralkodása idején csatornát építettek, amely Pisa Porta a Mare kapujától egészen Livorno Fortezza Vecchiájáig...
Középkori épület a 11. vagy 12. századból, a toronyház legrégebbi típusa szerint épült, a falazata ma is látszik: az első két emeleten faragott, szabályos kváderkövekből áll, a harmadik emeleten pedig egyszerűbb téglából. A nyílások meglehetősen...
A Porta a Lucca-i fürdő, közismert nevén a Nero-fürdők a római kori település északnyugati negyedében állt, közvetlenül a középkori városfalon belül, a San Zeno-apátság és a dóm között. A romokat 1548-ban azonosították először: akkor nevezték el...
A templom neve az 1315-ös montecatinii csatára utal: a hagyomány szerint néhány német katona a pisai csapatok oldalán harcolva áldozta életét. Az ő tiszteletükre alapította 1317-ben egy német hitbuzgalmi testvériség a szent épületet, és...
A pisai Chinzica városrész Szent Márton-templomát először 1066-ban említik. A Carraia Maiore mentén állt, vagyis azon a főúton, amelyen délről lehetett a városba bejutni (a mai San Martino utca).
Az épület nagy, egyhajós építmény, alig...
A Szent Ranieri és Szent Leonardo-templom 1865 és 1868 között épült Paolo Folini tervei alapján, a Dóm téren álló, azonos nevű 16. századi templom helyére. Azon az utcán áll, amely a „Csodák mezejének” (Campo dei Miracoli) szépítését célzó...
A templomot és a mellette álló kolostort 1254 és 1278 között alapították. 1584-ig az Umiliati-rend (Frati Umiliati) szerzeteseié volt, majd az épületegyüttes a Paolai Szent Ferenc-rend szerzeteseihez került, akik egészen az 1784-es...
A Santa Cecilia-templomot 1102-ben alapították a közeli San Michele in Borgo kamalduli szerzetesei, a Visconti család által adományozott telken, és 1107-ben Pietro püspök szentelte fel.
Az épület egyhajós alaprajzú, a harangtornya pedig...
A templom az azonos nevű tér végében áll, amely a mai Corso Italia bal oldalán nyílik; ez a régi S. Gilio (vagy Sant'Egidio) utca volt. A karmelita szerzetesek 1325-ben alapították, és a templom a hozzá tartozó kolostorral együtt gyökeres...
Az 1530-ban alapított, a luccai gesuate apácákhoz tartozó és 1572-ben felszentelt templom egy 1534-ben befejeződött kolostoregyüttes építésének kezdetét jelzi. 1707 és 1710 között Giuseppe és Francesco Melani teljesen újjáépítette, és alaposan...
A templom és a hozzá tartozó kolostor a bencés apácák tulajdonában állt, és 1027 körül kezdték építeni egy korábbi templom alapjaira. A templomot a következő évszázadban kibővítették, majd 1350 körül részben lebontották. Miután 1607-ben tűz...
A templomot és a hozzá tartozó kolostort 1407-től kezdték építeni a pugnanói Szent Pál-kolostorból (San Paolo di Pugnano, Pisa közelében) származó bencés apácák. Ők 1275-ben a Sant'Anna al Renaio-kolostorba költöztek, végül pedig a barbaricinai...